Hát, végül elérkezett az ideje, hogy megosszam veletek, én mit hallgattam 2007-ben. Sokmindent, mondhatnám, de végül is évösszegzésről van szó, úgyhogy csak idei dolgokról esik szó az alábbiakban.
őszinte leszek: én alapvetően nem komplett albumokat hallgatok, ami szégyen és gyalázat, de baromi lusta vagyok az ilyesmihez. Vagyis, az elkövetkezendőkben az idén megjelent albumokról egy-egy dalt fogok kiemelni. A legtöbb esetben persze a lemez egészét is hallottam párszor, megtalálhatók a kis könyvtárkámban a számítógépen, de ha már úgyis annyira fájlalja a zeneipar, hogy a mai fiatalok inkább csak dalokat hallgatnak, akkor ennek adjunk is némi alapot. Szóval íme az én, korántsem teljes listám 2007-ről!
Arctic Monkeys: Teddy picker (Favourite worst nightmare)
Nem titkolt tény, hogy az Arctic Monkeys az én legkedvesebb zenekarom az egész világon (az éjjel épp Mr. Turnerrel, a frontemberrel beszélgettem álmomban). Így hát egyértelmű, hogy számomra ez volt a legfontosabb idén. A lemez április 23-án jött ki, és tele van remek dalokkal, nehéz volt választanom. Nem is részletezem nagyon, egyetlen idézet a dalból: "we are defenders of any poseur or proffesional pretender around" Tessék meghallgatni az egészet! Egyébként baromi ütős, a szokásosan feszes dob meg basszus témával, és remek szöveggel, tehát mindenképpen kihagyhatatlan! Nem csak haza beszélek! www.myspace.com/arcticmonkeys
The Good The Bad and The Queen: History song
Nos, mit is mondhatnék. Nem volt egy elfeledhető élmény első sorból végignézni Szigeten. Paul Simonon (az überfontos Clash basszusgitáros) pont azon az oldalon állt, ahol én, és egy lelkes rajongó folyton az ő nevét kiabálta a hátam mögött, mire odajött, és illegette magát egy kicsit. Életem egyik csúcspontja. Imádom a basszust ebben a számban, meg az orgonát. Az egésznek van egy pici földöntúli hangulata, laza, mégis hibátlan. És még élőben is láttam...na jó, nem vágok ezzel fel többet. Hmmm.... www.myspace.com/thegoodthebadandthequeen
Klaxons: Golden skans (Myths of the near future)
Baromi sokan mondják, főleg odakint, a ködös Albionban, hogy ez az év legjobb lemeze. Hát, nem tudom. Tény, hogy a Klaxons zseniális dolgokat csinál, és valóban egészen remek ez a lemez, de én meg tudom unni egy idő után. (ha plágiummal szeretnék élni, akkor azt mondanám, amit Beck Zoli a Petőfi Rádióban: azt szeretem, ha torzít a gitár) Annyi viszont bizonyos, hogy a Golden skans tökéletes. Az az úúúáááá az elején szenzációs, majdhogynem himnikus úúúúáááá. Tele van friss energiával és az újdonság ízével. Nekem csak egy bajom van. Taszítanak a Klaxons videók. Inkább ne is lássam, hallani viszont annál inkább szeretném. www.myspace.com/klaxons
The View: Dance into the night (Hats off to the Buskers)
Nos, ha valaki táncolni szeretne, itt a remek alkalom. Szerezze meg ezt a lemezt, és garantáltan minden buli előtt ezt fogja hallgatni ráhangolódásképp. És főleg ezt a dalt. Még a géppuskalábúak is kiköpnék a tüdejüket, ez hétszentség. A szomorú az, hogy a View skót quartettje év elején hatalmas lendülettel indult, rengeteget írtak róluk, szinte minden nap hallottam valami újat, aztán a hype lecsendesedett szépen lassan. Talán nem annyira nagy szenzáció már négy szétcsúszott suhanc. Ettől eltekintve szerintem az év egyik alaplemeze a gitározós bandák fanjainak. Remek, remek, remek!! www.myspace.com/dryburgh
The Wombats: Let's dance to Joy Division (A guide to love, loss and desperation)
Ha lejjebb görgetitek a görgetnivalót, megtalálhatjátok kik is az a wombats.
Amy Winehouse: Tears dry on their own (Back to Black)
Akárki akármit mond, Amy Winehouse lemeze igazán jó lett! Bár azt hiszem a tehetségét senki nem vitatja, maximum az épelméjűségét, dehát a zenének nincs szüksége teljesen normális emberekre. A lemez tele van jobbnál jobb számokkal, jó kis jazzes dolgokkal, igazán élvezetes leülni és végighallgatni. Ez a dal pedig az én kedvencem. Olyan, mintha nem is 2007-ben született volna, hanem harminc évvel korábban, de mégis teljesen mai. Tök jó a vokál, tök jó az egész. Egyszerűen imádnivaló! www.myspace.com/amywinehouse
Kaiser Chiefs: The Angry Mob (Yours truly angry mob)
A Kaiser Chiefs második lemeze egész jó lett. Nem mondom, az első nagyobbat szólt, és jobbat is szólt, de ez sem rossz. Ahogy az angolszász mondaná: pretty decent. Persze mindezt csak laikus műélvezőként mondom.Ettől függetlenül tökéletes szórakozás! Emlékszem, erre a dalra hatalmasat buliztam a Szigeten, üvöltöttem a szöveget besörözve, meg miegymás. Tényleg olyan szöveget együtt éneklős dalocska, és nagyon okos és szerethető. Olyan "kaiserchiefses". Egyébként sajnálom, hogy lemaradtam Ricky Wilsonék bécsi koncertjéről, mert óriási buli lehetett. Egyébként pedig ez a lemez szóba került adásban is, szóval, ha nem leszek nagyon lusta, még szó lesz róluk. www.myspace.com/kaiserchiefs
Jamie T: Calm down dearest (Panic Prevention)
Mivel a Kaiser Chiefs mellett erről is szó volt, bővebben majd később. www.myspace.com/jamietwimbledon
The Hives: Tick tick boom (The black and white album)
A Hivesról is volt szó, de az ő zsenialitásuk nem újdonság, úgyhogy, ahogy magamat ismerem, nem lesz róla szó bővebben. Nos, a svédek ezalkalommal stratégiát váltottak, és nem kétperces garázsrock/punk számokat írtak a lemezre, hanem olyan közreműködőkkel, mint Pharell Williams egy kb. 45 perces anyagot kanyarítottak nekünk, ami kicsit más, mint amit eddig hallhattunk. Az említett dal viszont még igazán hivesos, akkorát szól, mint egy atombomba. Aki teheti, hallgassa meg, a korábbi lemezekkel együtt, hogy átérezze azt a rock'n'rollt, amit a skandinávok művelnek! www.myspace.com/thehives
30Y: Dadog (Semmi szédítő magasság)
Nos, végre valami magyar. Nem is akármilyen. Engem élőben győztek meg a srácok, és szerintem igazán lehengerlő a színpadi produkció. Van benne spiritusz, van benne pláne. Kell ennél több? Lemezen is remek, bár a sok közül ez az egyik zenekar, ami élőben legalább húszszor olyan jó! A Dadog is egy tökéletes szövegüvöltős. A 30Y-ra ma már senki nem mondhatja, hogy olyan kispálos, mert közel sem az. Megtalálta a saját hangját, és lefegyverezte a fiatalokat. Meg egy csomó kevésbé fiatalt. Még engem is! www.myspace.com/30y
Maximo Park: Our velocity (Our earthly pleasures)
Keverjük össze a szinti popot az indie gitárral, tegyünk hozzá egy kalapos-ugrálós szende mégis szexi frontembert, és megkapjuk a Maximo Parkot. Persze nem ilyen egyszerű, azért nem csak ennyiből áll az egész. A Maximo Park egy nagyon szórakoztató és okos zenekar. Az okosságot persze nem rossz értelemben mondom. Az Our velocity pedig egy kiváló dal. Ennyi. www.myspace.com/maximopark
Kate Nash: Mouthwash (Made of bricks)
A hölgyikéről volt szó alább. A dalt pedig azért választottam, mert imádnivaló szövege van, és baromi jó a dallama, meg a hangulata, meg hasonlók.
Jack Penate: Second, Minute or Hour (Matinné)
Ugyan az a helyzet, mint az előbb. Ezt a dalt sokkal régebb óta ismerem mint hogy megjelent volna a lemezen, szentimentális dolgok kötnek hozzá. És mellesleg annyira kedves...
Editors: An end has a start (An end has a start)
Editors banda infó alant. A dal pedig, akármennyire morbid is ezt mondanom, szólhatna a temetésemen! Ez pedig nagy szó!
Interpol: The Heinrich Manouver (Turn on the bright lights)
Infó alább. Dal: zseniális...
The White Stripes: Icky Thump (Icky Thump)
Egy bugyuta tini szerelmes vígjátékban az egyik szereplővel azt mondatták, a WS azért nem jó, mert hiányzik belőle a basszus. BAROMSÁG! A WS a mai idők egyik alapvetése. Az Icky Thump pedig mindezt egész jól alátámasztja. A dal egyenesen zseniális, nem bírtam abbahagyni a hallgatását az első alkalommal. Annyira egyszerű és közben egészen összetett. White-ék a legcoolabb emberek a Föld kerekén! Még ha nem is Meg a legjobb dobos mind közül (lássuk be, ez valóban erős lenne), nagyon menő. Szeretnék ilyen menő lenni! www.whitestripes.com
Babyshambles: Delivery (Shoterr's nation)
A Babyshambles szerintem egy teljesen autentikus angol rockbanda. Iszonyatosan jól hangzik, és Doherty valóban egy zseni. Infó: ld alább.
Hangmás zenekar: Ctrl+alt+del (Funeral Party Budapest)
A zenekar dobosával, Török Gergővel beszélgettünk is a rádióban, szóval hallgassátok meg a december 5-i adásunkat, ha kíváncsiak vagytok rá. Egyébként jön majd a bővebb informácó nemsokára. Bevallom, nem tudtam még megszerezni a lemezt (pedig Isten látja lelkem, akartam), csak néhány dalt ismerek róla a Myspace-ről. Ez azonban k.... jó. Hallgassátok meg, a dal beszél magától. www.myspace.com/hangmas
Nos, ez volt a lista. Még egy kérdés nyitva maradt. Mit várhatunk 2008-tól? Hát, néhány tippem azért akad. Elősör is, lesz új Amber Smith! Ízelítőt már kaptunk belőle, az Introspective című dallal, ami arra enged következtetni, hogy érdemes megvárni, mi kerekedik ki a munkálatokból. Ezen túl lesz még új Kooks, meg Franz Ferdinand. És perse, ha már egy Arctic Monkeys rajongó sorait olvassátok, megjegyzem azt is, hogy jövőre kijön egy különleges cucc, amit az AM frontembere Alex Turner és a The Rascals tagja, Miles Kane csináltak közösen. Azt még nem tudom, milyen fedőnév alatt dobják piacra: amint bővebbet tudok, feltétlenül megosztom veletek. Ha már itt tartunk, akkor Kane zenekara, az előbb említett The Rascals debütálása is 2008-ra várható. Meg még egy csomó minden, amit nem tudok még.
Olvassatok minket továbbra is, mert igyekszünk majd friss dolgokat feltenni az oldalra. Köszi a figyelmet! Pusszantás!
Eszter
