Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a Deltasonic kiadó emberei jó érzékkel válogatják meg a náluk megjelenő előadókat (egyebek mellett The Coral, The Zutons), de úgy néz ki, Candie Payne debütáló lemezével sem lőnek nagyon mellé. Sőt - hogy tovább fokozzuk az izgalmakat – az idei év egyik legjobb csajos albumával van dolgunk.
A 24 éves, elbűvölő Candie (aki mellesleg a Zutons dobosának, Seannak és a már feloszlott The Stands énekesének, Howie-nak a húga) bár Liverpoolban látta meg a napvilágot, gyerekkorát New York-ban töltötte és csak a kilencvenes években tért vissza szülővárosába. Dolgozott modellként, ruhákat tervezett, de aztán úgy döntött, hogy nem szakítja meg a családi tradíciót. Több helyi zenekarban is megfordult, fellépett a Tramp Attack-kel például, végül Simon Dine producer személyében lelt ideális szerzőtársra és vele, valamint különböző zenészekkel préselték lemezre ezt a tizenegy elsőrangú popdalt.
A végeredmény hallatán megnyalhatjuk mind a tíz ujjunkat. Azon nem csodálkozunk, hogy Candie inspirációi nem esnek messze bátyái, elsősorban Sean zenekarának hatásaitól, az viszont mégis bámulatos, hogy ezek a fúvósokkal, vonósokkal, orgonával, néhol torzított gitárral kísért számok milyen frissességgel teremtik újra a hatvanas évek legkiválóbb női vonulatát, legfőképpen Dusty Springfield (elsősorban a Dusty In Memphis című lemeze), Nancy Sinatra, Shirley Bassey és a fekete Motown soul énekesnők által énekelt szerzemények hangulatát. Hogy az album mégsem válik szimpla múltidéző mutatvánnyá, arról a több dalban bevetett programozott alapok és loopok gondoskodnak. John Barry filmzenéire hajazó, jazzes ritmikájú, vibrafonos Why Should I Settle For You, a refrénben visszhangzó, megkínzott női énekhanggal akár egy Portishead lemezre is felférhetne. A párkapcsolatok legkülönfélébb aspektusait, paráit és paranoiáit körbejáró albumon mégis az a legmeglepőbb, hogy egy hófehér bőrű, törékeny alkatú európai csaj mutatja meg, hogyan kell ízlésesen, bájjal és jó értelemben vett érzékiséggel nyúlni egy fekete és nagyrészt feketék által játszott műfajhoz, a soulhoz.
Itt a One More Chance klipje:
Itt pedig a myspace valamint a hivatalos oldala:
www.candiepayne.com/index.html
söcsö