Hümm. Az az igazság, hogy Reverend and the Makers-el is adós vagyok. Hogy mi mindennel nem vagyok elmaradva...
Szóval! Ismét a sheffieldi szcéna egy zenekaráról van szó, egy John McClure nevezetű fickó immáron tartósnak (ha nem is véglegesnek) mondható projektjéről. John McClure tulajdonképpen maga a zenekar, bár bevallása szerint csupa remek zenész és jó barát áll mögötte a zenekarban.
McClure egy 25 éves költő, akinek igencsak határozott elképzelései vannak a világról, az életről, az értékekről, stb. Több korábbi zenekarral is próbálkozott, számos, ma már sikeres zenésszel játszott együtt, míg végül megtalálta a maga igazi hangját a Reverend and the Makersel (ha nem mondtam volna még, ő a Reverend, vagyis a tiszteletes). Így néz ki:
Jómagam korai demókon keresztül ismertem meg a zenekart, köztük egy örök kedvenccel, a Bandits cíművel. (Ebben egyébként a szintén sheffieldi illetőségű Bromhead Jackets nevű zenekar frontembere működik közre) Nagy haverságban vannak Alex Turnerrel, akivel egy buszon találkoztak, amikor Turner 14 éves volt, McClure pedig 18 (állítólag M. annyit mondott akkor Turnernek, hogy "coolnak nézel ki! nincs kedved játszani a bandámban?" )M. sokat segített Turnernek, hogy kibontakoztathassa dalszerzői vénáját.
Szóval a Makers 2006-ban turnézott is az Arctic Monkeys-al, meg kaptak egy 200ezer fontos ajánlatot, ha csinálnak egy olyan lemezt, mint az Arctic Monkeys. McClure persze visszautasította az illetőt, és a maga feje után ment tovább. Ami engem illet, én szeretem azt a jó kis egyveleget, amit a boszorkánykonyhában összedobtak nekünk: egy kis electro, egy kis funky, egy kis gitárpop, csupa jó dolog. (bár a rakott krumpliban is csak olyan dolgok vannak, amiket külön-külön megeszek, de egyben már valahogy nem az igazi) Igazán csak idén indult el a szekér. A 'Heavyweight champion of the world' c. kislemez valamikor május környékén jött ki (könnyen lehet, hogy hülyeséget mondok, de lusta vagyok lecsekkolni), a nagylemez pedig szeptember közepén, és az a címe, hogy The state of things. Van rajta egy másik közös produktum, amiben ki más, mint Alex Turner a partner. Az a címe, hogy The Machine, és ezt is egy korai demó verzióban ismertem meg, és hogy őszinte legyek, teljesen elrontották a lemezverziót. A demó isteni: nyers ámde velős és nagyon cool. Nincs rajta semmilyen felesleges sallang meg buta effektek: csak az egésznek a magja. Ezért játszottam ezt le az adásban! Hű, a többieknek is tetszett, ők is buliztak rá egy jót! :)
Ami a szövegeket illeti, mint már mondtam, McClurenak igencsak határozott elképzelései vannak arról, mit akar elmondani, és ehhez ragaszkodik is. A Heavyweight champion arról szól, hogy nem szólhat arról az élet, hogy suliba kell járni, aztán dolgozni kell, meg megházasodni, gyereket csinálni, jelzálogot fölvenni, aztán kész. Ennél sokkal több kell hogy legyen az élet, az ambíciókat nem szabad feladni. Nem lepődött meg rajta, amikor valamelyik fesztiválon két leányzó odament hozzá, és elmesélték neki, hogy követték a tanácsát, és az egyikük otthagyta az egyetemet, a másikuk pedig felmondott a munkahelyén. Erre valami olyasmit mondott, hogy egy olyan korban, ahol még Mika is képes lemezeket eladni, ez sokkal komolyabb mércéje a sikernek, mint a lemezeladás.
Nem tudok jobbat mondani, mint hogy hallgassátok meg a lemezt, mert én tényleg szívből, szeretetből ajánlom.
Linkek:
https://www.youtube.com/watch?v=fmfFmxJhtxU (Heavyweight champion of the world)
https://www.youtube.com/watch?v=ZYtUfUkbcnI&mode=related&search= (egy kis élő, a híres neves Reading fesztivál: az idei koncert második része. Akinek tetszik és kiváncsi az egészre, az ott megtalálja a többit is.)
http://www.iamreverend.com/ (ez a hivatalos honlap, ahonnan eltaláltok myspace-re is)
Leizzadtam az előbb, mert egy ostoba baki után majdnem elszállt az egész bejegyzésem. Húúúúú, most már lehet rilexelni.
No, megyek is mára, majd jövök a linkekkel, ha vissza lehet hallgatni az adást. Addig is www.berzsenyiradio.hu
Puszipá! A rock'n'roll legyen veletek!
Eszter Peszter
